A tiszazugi arzénes perek társadalomtörténete

tiszazugi arzesnes perek

Újságírók mind a mai napig gyakran keresik fel a tiszazugi falvakat, különösen Nagyrévet és Cibakházát. A gyilkos bábákról faggatják az embereket. A két háború közötti időszak legszenzációsabb bűnügye, az arzénos mérgezések, amelyek a sajtó mellett szociográfiák és drámák szerzőit ösztökélték arra, hogy tollat ragadjanak, ma is élénken foglalkoztatják a fantáziát. Kik követték el a rémtetteket és miért? A nagyrévi temetőbe ellátogató idegenek borzongva betűzgetik a fejfákat, s akik a témában egy kicsit járatosak, tudják, hogy gyilkosok és áldozataik gyakran egy sírba zárva alusszák örök álmukat. A botrány kirobbanása, 1929 óta kérdés, hogyan szánhatták el magukat, ráadásul tucatszám, elsősorban asszonyok arra, hogy némi arzén segítségével megszabaduljanak „feleslegessé vált” családtagjaiktól? Mi rejlik vajon a környéken sokat hangoztatott „Minek kínlódsz vele?” vészjósló kérdés hátterében? S persze foglalkozni kell az örökséggel is, azzal, hogy a ma élők számára mit jelent az egykori trauma? Hogyan lehet együtt élni a tudattal, hogy a felmenők egy része – családirtóként – elítélt gyilkos? A több falura kiterjedt gyilkosságsorozat vajon negatív identitást teremtett? Amikor az újságíró, vagy az érdeklődő társadalomtudós rákérdez erre, elzárkózást, ellenségességet, zavart, esetleg közönyt tapasztal? Egyáltalán mennyire él a helybeliek tudatában a múlt, számít-e ma még? Választott témánk számos kérdést vet fel, melyekre interdiszciplináris szemlélettel, több társadalomtudományos módszer ötvözésével keressük a választ.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.